Ha arra vagy kíváncsi, hogy mi az a Bitcoin egyszerűen és közérthetően akkor jó helyen jársz!

A Bitcoin egy virtuálisan létező digitális fizetőeszköz, amelyet gyakran azonosítanak a mögötte álló technológiával is (blockchain – blokklánc). Értéket tudsz vele utalni és fogadni a világ bármely pontján. Maga a technológia 2009 januárja óta létezik, mely megalkotója a mai napig ismeretlen, csak álnevét ismerhetjük: Satoshi Nakamoto. A rendszer annak elindítása óta töretlenül üzemel, itt nincs banki nyitvatartás, nincs karbantartási hétvége és nincs napzárás sem. Az eddigi 9 év alatt a rendszer rendelkezésre állása 99,992%-os volt.

A kriptovaluta, digitális információcsere, amely révén árukat vagy szolgáltatásokat vásárolhatsz. A tranzakció biztonságát maga a technológia (titkosítás) és a hálózatot üzemeltetők magas száma biztosítja. A kriptovaluták kormányoktól, államoktól és pénzintézetektől függetlenül létező fizetőeszközök, melyek működését egyetlen jegybank sem felügyeli. Technológiai úton biztosított, hogy a működéséhez ne legyen szükség megbízható harmadik felek bevonására, minden tranzakció két fél között történik közvetlenül, akiknek nem kell ismerniük egymást. Ebben a hálózatban az összes tranzakció publikus (nyilvános a főkönyv), azonban a két fél kiléte – akik között létrejön az utalás – nem az! A Bitcoin hálózat felhasználóit egy egyedi azonosító (address) azonosítja, amely mögött nincs semmilyen nyilvántartás, mindenkinek a saját döntése, hogy saját személyazonosságát nyilvánosan összeköti-e az addressével. Maga az addresst úgy kell elképzelni, mint a bankszámlaszámot, azzal a különbséggel, hogy itt nincs a háttérben egy bank aki nyilvántartja a számlatulajdonosok kilétét. Bárki rendelkezhet Bitcoin azonosítóval, sőt arra is van lehetőséged, hogy mindjárt ne csak egy, hanem akár több száz azonosítód (addressed) is legyen. Az azonosítók mögöttes technológiája a komplexebb számlakezelését is lehetővé teszi, megoldható például olyan azonosító létrehozása, amiről csak több személy megegyező döntése alapján lehet csak bitcoint utalni.

Képzeljünk el egy globális főkönyvet, amelyben minden a hálózaton végrehajtott tranzakciót rögzítünk, és a hálózat tagjai pedig folyamatosan ellenőrzik és garantálják annak hitelességét. Fontos, hogy a hitelességet közösen biztosítják, a rendszer zsenialitását az (is) adja, hogy nincs szükség központi szereplőre, bankra, és a két tranzakciót végrehajtó személynek sem kell bíznia egymásban.

A Bitcoin és a hozzá hasonló kriptopénzek alapvetően digitális pénzként kerültek definiálásra, melynek célja az értékátadás, ezzel együtt azonban ezen fizetőeszközök egyre nagyobb mértékben töltenek be “értéktároló” funkciót is. A hazai jogértelmezés szerint (MNB állásfoglalás) a Bitcoin nem egy pénz, hanem értékpapír. Ezen kettősség okán kerülhet szóba egyre több esetben befektetési- vagy megtakarítási termékként is a Bitcoin, mely önmagában ugyan bír az ehhez szükséges tulajdonságokkal, azonban ezen kettőssége miatt fontos, hogy a befektetési céllal történő vásárlás esetén a befektető pontosan tisztában legyen a kockázatokkal. Erről és az ehhez kapcsolatos csalásokról részletesen lehet olvasni a “Mire ügyeljek, figyeljek” leírásban.

Alábbi felsorolásban bemutatásra kerülnek a Bitcoin legfontosabb tulajdonságai anélkül, hogy nagyon elvesznénk a technikai részletekben.

  1. Visszafordíthatatlan: miután a hálózat visszaigazolja a tranzakció létrejöttét, semmilyen módon nem lehet visszavonni azt. Mivel nincs a hálózatban központi szereplő, senki sem fogja tudni visszaszerezni, ha tegyük fel csalás áldozatává válsz. Se rendőrség, se bármilyen egyéb hatóság. A Bitcoin kezedbe adja a pénzügyi függetlenséget, de az ezzel járó felelősséget is!
  2. Pszeudonim: sem a tranzakciók sem a pénztárca címek nem köthetők valódi személyekhez. Bitcoint egy mintegy 30 karakterből álló pénztárca címre tudsz fogadni vagy arra küldeni. De ha a pénztárca tulajdonos el kívánja fedni a kilétét, akkor annak kiderítése szinte lehetetlen feladat.
  3. Gyors és globális: a tranzakciók szinte azonnal szétterjednek a hálózatban, és perceken belül jóváhagyódnak. Mivel ez egy globális hálózat, nem számít, hogy 2 utcányira utalunk vagy éppen a világ túloldalára.
  4. Biztonságos: a Bitcoinok nyilvántartása nyílt kulcsú kriptográfiai rendszerben tárolódik, amelynek részletes ismertetése ennek a leírásnak nem célja, de a technológia röviden bemutatásra kerül a következő pontban.
  5. Szabad: a világon senkitől sem kell engedélyt kérned, hogy használhasd a kriptonvalutát. Ez egy ingyenes program, bárki letöltheti – regisztrációt sem igényel. Amint feltelepíted szabadon végezhetsz tranzakciókat. Senki nem tud ebben téged korlátozni.

Privát kulcs és publikus cím

Soha semmilyen körülmény között NE add meg senkinek a privát kulcsod vagy a privát kulcshoz szükséges word-seedet. Akkor se tedd ha ezért cserébe bármilyen ellenszolgáltatást ígérnek. A privát kulcs, vagy annak előállításához szükséges word-seeddek megosztása esetén a vagyonod azonnal elutalható, melyet később már semmilyen módon nem lehet visszaszerezni. Naponta csalások százaival találhatnak meg, melyek egyetlen célja, hogy kicsalják belőled a privát kulcsot és ellopják a pénzed.

Egyszerűen megfogalmazva, a kriptopénzek tárolására szolgáló pénztárcánk két komponensből állnak. Privát és publikus címből – amelyek között matematikai reláció van. Aki birtokolja a privát kulcsot, az rendelkezik a pénztárcában tárolt pénzzel. A publikus kulcs teszi lehetővé, hogy a hálózat azonosítsa a pénztárcát, és így utalni lehessen rá. Tetszőleges mennyiségű publikus és privát kulcspárral rendelkezhetünk így, akár minden egyes utaláshoz újat használhatunk. Ha tőzsdén vásárolunk kriptovalutát és ott tároljuk azt bizonyos ideig, akkor ne feledjük, hogy ameddig a pénz a tőzsdén van az nem igazán a miénk, hiszen az ott nyilvántartott pénztárcánk privát kulcsával nem mi rendelkezünk. Célszerű azt mielőbb kiutalni egy saját pénztárcába, amely tényleg a miénk. A kriptovaluták világának alapvetése, hogy ne kelljen harmadik felekben megbízni, az emberek helyett a technológiában bízzunk meg.

Privát kulcs

A privát kulcs megjelenésében vagy egy 50 karakteres betű és számsorozat, vagy pedig egy QR kód, nem összekeverendő a tárca címmel! A privát kulcsot soha semmilyen körülmény között nem szabad megosztani másokkal.

Word-seed (BIP38)

Jellemzően 12 vagy 24 karakterből álló szósorozat, aminek célja, hogy az kulcstároló eszköz vagy a wallet privát kulcsait bármikor helyre lehessen állítani annak megsérülése vagy megsemmisülése esetén is. Mivel ennek segítségével bármikor helyreállítható az összes használatban lévő privát kulcsod, ezért a word-seedeket lehetőség szerint olyan helyen érdemes tárolni (akár külön választva 6-6, 12-12 szavanként), ami sem a felhasználóval, sem pedig a felhasználási módjával nem összeköthető.

Bányászat

A hálózatban részt vevő bányászok gépei egy erre szolgáló program révén ellenőrzik és jóváhagyják a nyilvános főkönyvet (amely tartalmazza az összes korábbi tranzakciót). Ahhoz, hogy a  főkönyv meghamisítását ki lehessen zárni, munkájuk bizonyítékaként egy bonyolult matematikai feladványt oldanak meg (proof of work), melyet előállítani rendkívül nehéz és költséges feladat – ugyanakkor – ellenőrizni könnyű. Az ezt meghatározó algoritmus bonyolultsága ráadásul a rendszerben jelen lévő összes számítási kapacitástól függ – minél többen számolják, annál nehezebb. A bányászok részére a rendszer jutalékot fizet, minden egyes blokk legyártása után 12,5 Bitcoin jár. A bányászok tehát egymással versenyeznek, hogy a jutalékból minél nagyobb részt szerezzenek meg, viszont minél több a bányász, a Bitcoin hálózat annál biztonságosabb lesz.

Összefoglalva az eddigieket: Van egy világpénzünk, amelyet a világ bármely részére gyorsan elküldhetünk, központi személy (bank) részvétele nélkül, olcsón. Mindezt szabadon és ebben senki sem korlátozhat minket. A rendszert pedig olyan bányászok üzemeltetik akiknek feltétlen érdeke, hogy a hálózat folyamatosan működjön és senki se manipulálja azt.

Volatilitás

Ha őszintén akarunk írni a blokklánc alapú kriptovalutákról, akkor mindenképpen szót kell ejtsünk arról is, hogy ezen pénzek árfolyama rendkívül változékony, hiszen jelen pillanatban is jelentős spekulációs nyomás nehezedik rájuk. Teljesen megszokott dolog, hogy egy napon belül 10-20%-ot mozdul el egy-egy árfolyam. Drasztikus esetben néhány óra/perc leforgása alatt is megtörténhet ugyanez. Ha befektetésként tekintünk a kriptopénzekre, akkor kijelenthetjük, hogy rendkívüli profitpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor hasonlóan kockázatos is. Ezen honlap elsődleges célja, hogy az érdeklődők előtt lehetőség szerint minden oldalt őszintén feltárjunk, hogy mindenki a maga számára a legjobb döntést tudja hozni.

A blokklánc-technológia értékét nem a kriptovaluták árfolyama határozza meg. Éppen annyira zseniális találmány volt amikor 0,1 dollárt ért egy Bitcoin, mint amikor 11.000 dollárt. Egyáltalán nem biztos, hogy 10 év múlva is a Bitcoin lesz a legerősebb/legértékesebb kriptovaluta a piacon, azonban jelenlegi erőfölénye és elfogadottsága (ahány helyen fizethetünk vele) vitathatatlan.

A bűnözők pénze?

A Bitcoin által felépített újszerű technológia egy merőben új, határok nélküli és önszabályozó gazdaság alapjait teremti meg, mely ideológiát gyakran árnyékolja be az ellenérdekeltek és a szkeptikusok azon véleménye, mely szerint a Bitcoint a bűnözők pénze és valójában csak egy piramisjáték.

A Bitcoin technológiának esszenciális alapján adó anonimitás (pszeudonimitás) miatt valóban alkalmas a technológia arra, hogy az alvilág közkedvelt eszköze legyen a vagyontovábbításra, de ez semmivel sem direktebb, mint ami a papírpénzek esetén is tetten érhető. A papírpénzekre is igaz az anonimitás és a felügyeleti szerverek látókörén kívüli értéktovábbítás. A Bitcoin ilyen irányú megbélyegzése gyakorlatilag olyan, mintha az összes nemzeti valutát a “bűnözők pénzének” titulálnánk.

A Bitcoin mint piramisjáték szintén gyakran előkerülő vád. Maga a Bitcoin fizetésképességének értéknövekedése kétségtelenül értelmezhető egyfajta ponzi-sémának, azonban nincs a rendszerben semmilyen olyan motivációs modell, ami ezt piramisjátékká tenné. Valójában a piramisjelleg egyetlen oka, a rendszerrel szemben egyre inkább növekvő bizalom és az ehhez kapcsolódó “aranyláz” szindróma. Ahogy egyre inkább erősödik a Bitcoinnal szembeni bizalom úgy lesz képes egyre kevésbé hatást gyakorolni a napi spekuláció a digitális pénzre, mely hosszútávon stabil értékmegőrzést és csökkenő volatilitást kell, hogy eredményezzen.

A Bitcoin egy folyamatosan fejlődő technológia, ami még mindig nem rendelkezik azokkal a széles körben elterjeszthető technológiákkal, amik szükségesek ahhoz, hogy bárki számára könnyedén lehessen akár üzleti alkalmazhatóságot biztosítani. Ám ezen technológiák folyamatosan fejlődnek és a napi tranzakcióvolumenekben egyre nagyobb arányban figyelhetők meg az organikus (használatból fakadó) tranzakciók.

Mitől újszerű a kriptopénz alapú gazdaság?

A hagyományos nemzeti valutákkal szemben a kriptopénzek (és azon belül jelenleg leginkább a Bitcoin) egyfajta világpénz funkciót lát el, mely nem csak technológiai szempontból, de pénzügyi szempontból is teljesen másként működik, mint a nemzeti valuták. Röviden nézzük ezen különbségeket:

  • A nemzeti valuták esetén központi intézmény (jellemzően a jegybank) gondoskodik a fizetőeszköz értékének stabilizálásáról és a folyamatos pénzbőség biztosításáról. Ennek érdekében a jegybankok folyamatos pénzkibocsátással, pénznyomtatással gondoskodnak a megfelelő bőségről (likviditásról).
  • A pénzkibocsátás azonban összességében csökkenti a piacon már meglévő címletek vásárlóerejét, mely tulajdonságot az infláció fogalmával jellemezzük. A pénz inflálódása az egy címletre jutó vásárlóerő csökkenését jellemzi.

Ezzel szemben a Bitcoin esetén egy előre meghatározott és ütemezett algoritmus alapján dől el az új érmék (bitcoinok) kibocsátása. Ezen algoritmus a kezdetekben 50 bitcoin jutalmat fizetett minden új block elkészültéért, mely jutalom négyévente feleződik. Jelenleg egy-egy block elkészültéért 12,5 bitcoin jár, ami legközelebb 2020-ban fog feleződni. Tekintettel az egy bitcoin érmére jutó igen magas piaci értékre (árfolyamra) látható, hogy a bányászat tevékenysége igen kifizetődő, hiszen ez az egyetlen útja az újabb érme kibocsátásnak. Az infláció ráadásul folyamatosan csökken a felezési ciklusokkal. Jelenleg megközelítőleg 16,8 millió bitcoin érme került kibocsátásra 2009 januárja óta ami az elkövetkező két évben évben 657.000 darabbal fog bővülni, majd az azt követő 4 évben 328.500 darabbal és így tovább négy évente felezve az értéket, mígnem körülbelül 2140 megszűnik az újabb érmekibocsátás és a Bitcoin inflációja nullára redukálódik.

Mik azok az Altcoinok (alternatív kriptopénzek)?

A Bitcoin volt a kriptovaluták úttörője. 2008-as megjelenése óta azonban gombamód szaporodnak az egyéb kriptoeszközök. Ezeket is többféle csoportba lehet osztani:

  1. Bitcoin klónok, amelyek nagyban hasonlítanak rá, és általában azt hirdetik magukról, hogy jobbak is, (valamiben vagy mindenben) mint a Bitcoin.
  2. Technikai inkubációs valuták: ezek egy vagy több aspektusra koncentrálva igyekeznek fejleszteni a blokklánc-technológiát, legyen az a sebesség, biztonság vagy valami egyéb.
  3. Valódi újításokat felmutató új valuták: ezen kriptopénzek igyekeznek alapjaiban újragondolni a blokklánc technológiát – majd az idő eldönti, hogy sikerül-e nekik.

Egyéb alkalmazások

A blokklánc-technológia lehetővé teszi, hogy a hálózat tagjai központi szereplő nélkül lépjenek egymással interakcióba, biztonságosan – anélkül – hogy bízniuk kellene egymásban. Egy ilyen rendszer első kézenfekvő alkalmazása a Bitcoin amely elsősorban pénz, másodsorban értékközvetítő/tároló eszköz. Sok esetben egyszerűsítjük le a Bitcoint oly módon, hogy azon keresztül értéket/pénzt lehet továbbítani az egyik számláról a másik számlára, azonban a rendszer ennél sokkal komplexebb, valójában nem egyszerűen érték átutalás történik egy-egy emeli tranzakciónál, hanem mini programok kerülnek futtatásra a blockláncon a bányászok által, ami alapján eldől, hogy az utalás során mi történjen. Ezek logikák igen komplexen építhetők fel, így érdemi termékfejlesztés nélkül lehet például többszemélyes címeket létrehozni (ahol több személy együttes aláírása szükséges a tranzaktáláshoz), vagy akár olyan ügyleteket végezni, amikor bizonyos külső feltételek teljesülése esetén engedélyezik csak végrehajtódni a tranzakciót.

Nézzünk ezekre néhány példát:

1.) okosszerződések: ezek nagyban hasonlítanak egy program algoritmusára, tehát bizonyos feltételek megléte esetén végrehajtják a beléjük kódolt utasításokat. (Például képzeljünk el egy ingatlan adás-vételi szerződést, HA vevő átutalja a vételárat ÉS eladó megkapta azt (igazoltan) AKKOR tulajdonjog birtokosa LEGYEN innentől vevő.) Ez egy rendkívül leegyszerűsített példa, de az talán sejthető belőle, hogy amennyiben az okosszerződés kiforrott technológiává válik, akkor az ügyvédek, közjegyzők, bíróságok terheltsége jelentősen fog csökkenni. Ugyanis a szerződés aláírásakor a felek aláírják, mint akaratukkal mindenben megegyezőt – az összes feltételt, és onnantól már nincs vita, ha teljesül minden feltétel a szerződés le fog futni. Nincs szükség – sem lehetőség – a jogorvoslatra. Itt is érvényesül a korábban említett visszafordíthatatlanság, ha aláírtuk akkor az úgy is fog végrehajtódni. Ráadásul a vételárat a vevő a szerződés aláírásakor befizeti az okosszerződésbe, onnantól az kezeli a pénzt is!

2.) szavazások lebonyolítása: rendkívül hatékony módon lehet népszavazást kiírni, ehhez például létre kell hozni egy Magyar Népszavazási Blokkláncot, ahol minden magyar állampolgárságú személy kap egy azonosítót, amellyel szavazhat. Itt nyilván az azonosítót a Magyar Állam bocsátaná a polgárok rendelkezésére, ugyanakkor ezt meg lehet oldani úgy is, hogy még az állam sem tudja összekötni az azonosítót a felhasználóval. Pusztán azért van szükség az Állam bevonására, hogy garantálni lehessen, hogy minden polgár pontosan egy db azonosítóval rendelkezzen. Innentől az összes szavazás a blokkláncon futtatható lenne. Publikusan, visszafordíthatatlanul, és kitörölhetetlenül, és mégis anonim módon. Maga a szavazás lebonyolítása ezek után fillérekből megoldható, és az eredmény szinte azonnal látható is, emberi közreműködés nélkül!

3.) fuvarozás: képzeljünk el egy olyan rendszert, ahol mondjuk konténereket hajóztatunk, és a konténerek pillanatnyi helyzetét blokkláncon tároljuk. Az pedig, hogy kié a konténer, és mi van benne igazából nem fontos a fuvarozó vállalatoknak. Viszont az azonnali és pontos adatok felbecsülhetetlenek a kikötők, hajók, fuvarosok, kamionosok számára. Akik ezáltal jobban fel tudnak készülni, illetve tervezni tudják saját kapacitásukat előre. Például egy kikötő látja előre, hogy hány hajó és hány konténer érkezik be aznap, és vajon jön-e annyi kamion, ami azt el is viszi, stb. A konténer tulajdonosának pedig automatikusan lehetősége is van a konténer-követésre.

Ezek pusztán példák, és ezúton is bátorítanálak Titeket, hogy törjétek a fejeteket újabb és újabb gyakorlati alkalmazási lehetőségeken!

Top