Hogyan indult a TisztaBit.hu kampány?

Miért is fontos beszélgetni arról, hogy vajon értjük-e a Bitcoint és a Blockchain technológiákat?  A kérdésre csípőből válaszolt volna igennel az a holland illető, aki 2017 októberében hirtelen jött ötlettől vezérelve ellopott, majd feltört egy bitcoin ATM-et Oudenbosch városában. A tolvaj egy potom 120 kilós ATM-et emelt el annak reményében, hogy már a csapból is hömpölygő Bitcoin hírek okozta aranylázként, hozzá jusson a BTM tartalmához és ezáltal – feltételezése alapján – Bitcoin milliomossá váljon.

Sajnos a nagy tervet, a hosszadalmas előkészítést és a nem kevés fizikai munkát is igénylő művelet eredménye, leginkább egy komoly tapasztalat lett, mely szerint a Bitcoin egy virtuális pénz és nem áll hegyekben az ATM-ekben. Később megtalálták az BTM-et, melyet teljesen szétvertek és kibeleztek. A BTM üzemeltetőnek persze így is komoly kárt okoztak, ám az üzlet nem állhat meg és már pótolták is az ellopott és tönkretett ATM-et. Az új masinán pedig ott látható a: “Nincs benne bitcoin!” felirat. (‘Hier zitten echt geen bitcoins in!’)

Miért is fontos azzal foglalkozni, hogy az olvasó érti-e már a Bitcoint és a mögöttes technológiát. Sok éves tapasztalatunk alapján elmondható, hogy a témában járatos érdeklődők nagy része valójában két kategóriába sorolható:

  • Vagy tényleg csak egy befektetési terméket lát, ami idén már megcsinált 900%+-t és “atya ég mi lesz itt még év végéig…“
  • Vagy pedig a Bitcoint valamiféle elkorcsosult vadállatként a dögkútba próbálja berugdosni és hangosan kiabálja, hogy: “a blockchain a jövő!”.

Az első kategóriába leginkább azok tartoznak, akik vagy tudatos portfólióépítés és diverzifikációs célokból vásárolnak Bitcoint, amivel felfrissítik a PMÁK-ból és a negatív kamatokat hozó pénzpiaci termékektől túlsúlyos termékpalettájukat; vagy éppen olyanok, akik a gyöngytyúkként találtak rá a Bitcoinra és elkapta őket az aranyláz. Persze nem célunk ítélkezni azok felett, akik a Bitcoinban csak a befektetést és a haszonszerzés eszközét látják. Ez még akkor sem lenne ildomos, ha előttünk egy nagyon groteszk párhuzam sejlik fel a 80-as, 90-es évek hazai “aranylázával”: Gyermekként volt szerencsénk végignézni, ahogy a lakóközösségünk legokosabbjai hasonló lendülettel vetették bele magukat a vasfüggöny lebontását követő első számú nyugati termékekbe, melyek lényege ennyi volt: “Adj nekem 10.000 forintot, majd győzz meg arról 10 barátodat, hogy ők is adjanak 10.000 forintot, amiből már Te is kapsz egy kicsi részt, majd ha ők is egyenként találnak 10-10 befektetőt, akkor bizony már dőlni fog a pénz!“.  Nyilvánvalóan tönkretett több életközösséget egy-egy piramisjáték, majd rá egy évre szinte teljesen elfelejtve azt kezdett bele egy újabb ponziba. Most akkor ezzel azt akarom mondani, hogy a Bitcoin egy ponzi/lufi/piramisjáték? Térjünk erre vissza egy kicsit később…

Persze a másik véglet is legalább ennyire érdekes: A “blockchain evangelisták és technológiarajongók”, akik fejben számolják ki a blockok hashét és úgy sorolják a hyperledger fabric vagy éppen azure ethereum technológiai paramétereket, mintha a szentírást idéznék. Persze hitvallásuk, hogy a Bitcoin (és a többi cryptovaluta) rossz és ponzi és gonosz, viszont a blockchain az nagyon jó és különben is, mindent abban kell tárolni, mert attól hirtelen szuperjóvá válik ugyanaz a nagybetűs semmi, ami már 10 éve is az volt, de most ettől tényleg újra reneszánszát fogja élni. Blockchain mindenre! Kutassunk rákot blockchainnel, etessünk éhező gyerekeket előre felpuhított blockchainnel, (nehogy a torkukon akadjon) és ha még ma elkezdünk építeni egy space blockchaint, akkor lehet, hogy még a mi életünkben annak a vége el fog érni a Holdig… vagy akár a Marsig.

Néhányan pedig ott ülük képletesen a középső pultnál a “Bitcoin megértése” felirat alatt. Nézzük ahogy az emberek rohannak a két másik pulthoz és nem értjük, hogy miért is nem érdekel senkit az, hogy mi is az a Bitcoin és miként is működik?

Ahhoz persze tisztázni kell néhány félreértést/félremagyarázást, hogy a Bitcoin, mint fogalom és technológia a helyére kerülhessen az emberek fejében. Vegyük példának a szokásos “piramisjáték” fogalmat. A Bitcoin eredendően egy pénzügyi termék, egészen pontosan egy elektronikus pénz, amely azonban az évek során lépésről lépésre elvesztette fizetőeszköz jellegét. Hogy a pszeudonim alkotó eleve így tervezte, vagy egyszerűen csak az evolúció hozta így, arra ma már lehetetlen válaszolni, de tény, hogy a Bitcoin mára egy termékké fejlődött, melynek bár van vásárlóértéke, de sokkal inkább céljává vált az értékelszámolás (settlement). Egykoron az aranyrögből készült pénzérme is képes volt ellátni a pénz funkcióját, mára azonban az arany már csak értéktároló eszköz. Annak mozgatása olyan költségekkel jár, ami miatt képtelenség azt forgó pénzként használni. Ismerős? Felfedezhető némi analógia a Bitcoin tranzakciós díjak drasztikus növekedése és a fizikai arany mozgatási költségei között? Talán nem véletlen. Egyre inkább kezd kialakulni a “bitcoin standard” fogalom. Azonban, hogy jön ide a piramisjáték?

A piramisjátékok lényege, hogy veszel valamilyen teljesen értéktelen dolgot, majd kerítesz köré valamilyen misztikumot (csodás befektetés, fiatalító krém, homeopátia, akármi) és felépítesz hozzá egy értékesítési láncot, ahol a piramis csúcsán lévők folyamatosan részesülnek az alattuk épülő hálózat bevételeiből. A rendszert a hit és a félremagyarázott tapasztalat hajtja, holott a tégelyben gyakran (jobb esetben…) csak pálmaolaj van. Ezek azok a termékek, amik ha szóba kerülnek, akkor egy percig beszélnek neked magáról a csodálatos termékről és további 29 percben arról, hogy mennyire beteg jól fogsz járni azzal, ha eladod 10 embernek akik eladják azt további 10-10 embernek. Ismerős? Persze, hiszen ez a piramisjáték.

A Bitcoin technológiailag nem piramisjáték, azonban szociológiai szempontból nézve könnyen válhat azzá. Hogy a technológia lépést tudjon tartani a beáramló mérhetetlen mennyiségű pénzzel és az ahhoz kapcsolódó hozamelvárásokhoz az kell, hogy minél szélesebb kör tudjon valóban igennel válaszolni arra a kérdésre: “Te már érted a Bitcoint?” Ehhez pedig képzés(1), tudatosságfejlesztés(2) és legfőképp innováció(3) kell.

Nem vétlenül számoztam fel a három szintet:

  1. Kulcsfontosságú a megfelelő képzés. Kezdve az alapoktól egészen a profi szintig. Meg kell értenie az embereknek, hogy mit is jelent cryptopénzt szerezni, birtokolni és használni. Meg kell értenie a sarki kávézó tulajdonosának, hogy miként tud az üzletében bitcoint, litecoint vagy ethereumot elfogadni és miként tudja azt elszámolni és az ellenértékét lekönyvelni. Meg kell tanulnia az embereknek, hogy mit jelent a blockchain, a cryptopénz és mit jelent harmadik fél nélkül üzletet kötni. Meg kell tanulni azt, hogy mi az a smart contract és mire jó a mindennapokban.
  2. Teret kell adni a tudatosság fejlesztésnek. Nyílt fórumok, kerekasztal beszélgetések, konferenciák, meetupok, drinkupok és egyéb szervezett vagy éppen adhoc összeverbuválódott események, ahol lehetőséget kap mindenki arra, hogy beszélgessen, elmondja véleményét és ütközzenek akár az ellenvélemények. Ez a folyamat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Bitcoin, mint technológiai kilépjen a “geek szektorból”. Mindehhez persze kellene tematikus közösségi helyek.
  3. És ha már van sok tudás és véleménye, akkor jöhet az innováció. Az innovációhoz két nagyon fontos dolog kell: az ötlet és az erőforrás. Mindkettő hegyekben áll itthon. A baj csak az, hogy az első két pillér hiányában (képzés és awareness) ritkán tud találkozni az ötlet az erőforrásokkal. Ennek összehozatala ma még nagyon sok erőfeszítést igényel.

Kis hazánk itt Európa szívében nem kifejezetten bővelkedik a világgazdaság számára komoly értéket képviselő javakkal, pont ezért lehet egy nagyon jó lehetőség a régió fejlesztésére a blocklánc-technológia és különösen a Bitcoin és egyéb cryptovaluták technológiája.

1 BTC = 1 BTC, tegnap, ma és holnap is!

Ahhoz persze, hogy ide eljussunk előbb át kell lépni ez első szinten, hiszen nehéz a Bitcoinról úgy beszélgetni, hogy az első kérdés mindjárt az: “Te, az nem egy piramisjáték?” A Bitcoin egy technológia és a mögöttes ideológia, melynek semmi köze a bitcoin árfolyamához. A bitcoin, mint cryptopénz ponzi jellege tagadhatatlan, azonban ez semmit nem vesz el a technológia értékéből. A Bitcoin, mint technológia nem függ az aranyláz keltette árfolyamtól. Pontosan ugyanarra képes a technológia a mostani 7.000 dolláros árfolyamán, mint amire képes volt 3 éve a 400 dolláros árfolyamon és a blockchain adta lehetőségeket figyelembe véve lényegében ugyanerre lesz képes akkor is amikor majd – mondjuk- 100.000 dollárt fog érni egy bitcoin érme. Azonban a technológia megértése, fejlesztése és a rá épülő innovációk nélkül a 100.000 dolláros bitcoin érme csak egy túlárazott tulipánhagyma lesz, aminek az értékét csak spekuláció és az aranylázban csillogó szemek fogják meghatározni.

Mi kell ahhoz, hogy Magyarország méltón vegye ki a szerepét ebből a kulturális és pénzügyi forradalomból?

  • Széles körben elérhető oktatás és tudatosságfejlesztés, kampányok, vitafórumok és közvetítés az ellenérdekeltnek tűnő felek között.
  • Technológiafejlesztés és konkrét alkalmazások: olyan cégek, szervezetek, akik a kisemberek szintjén implementálják a megoldás. Bitcoin ATMek, cryptopénzelfogadó terminálok, crypto-pénztárgépek.
  • Payment channelek és providerek, akik segítenek a kisvállalkozások számára a technológia alkalmazásában. Akik biztosítják  a gatewayet a fiat-alapú pénzügyi rendszer és a cryptopénzek között.
  • Jogi, adózási és közgazdasági érdekképviseletek, akik egyrészt segítik a jogalkotókat a minél inkább alkalmazható keretek megvalósításában, másrészt pedig segítenek a technológiai implementátoroknak és innovátoroknak abban, hogy az elkészülő megoldások minél inkább megfeleljenek a jogi kereteknek.
  • “Jogász-kóderek”! Igen… bár bután hangzik, de a jövő legdurvább hiányszakmájáról beszélünk. Ez lesz az a szakma, aminek a célja a meglévő hagyományos szerződések algoritmizálása és leprogramozása lesz a smart contractokban. Lassan 10 éve, hogy kihaltak a Wall Street vaskalapos traderei, akiknek a helyét programozók vették át. Hasonló átrendeződés vár a jogi szakmára is.
  • Kellenének persze még további szakmai szereplők is, fog kelleni például hazai lightning network hub, kellenek mobilapp fejlesztők és számos egyéb technológiai fejlesztők.
  • Kellenek innovációinkubátorok, akik elérhetővé teszik a tudást és a technológiát
  • Éééés persze kell mindehhez pénz és a befektetők, akik ebben fantáziát látnak.

A fenti felsorolással nem kisebb a célunk, hogy mankót adjunk a továbblépésre, továbbfejlődésre mindazoknak, akik szeretnék magukat elhelyezni ebben a fura ökoszisztémában.

A bejegyzés eredeti formában 2017 november 6-án jelent meg a variance.hu blogon… (-link-)

Top